Százvai László, kisvárdai református lelkész tartja majd a délelőtti előadásokat

Százvai László, kisvárdai református lelkész tartja majd a délelőtti előadásokat, melyek során a Biblia néhány hajós történetét magyarázza majd:

1. nap: A túlélés hajója
Vajon van e félelmetesebb és szomorúbb mondat a Bibliában, mint Nóé történetének a bevezetője: „… megbánta Isten, hogy embert teremtett a földre…”? Mintha azt mondaná egy gyermekének életet adó és felnevelő édesanya, hogy: „Azt is megbántam, hogy a világra szültelek!” Fájdalmas és félelmetes lenne egy ilyen mondatot hallani! És bár az ember szívének gondolata szüntelenül gonosz, Isten ítéletében is kegyelmes Úr – van maradék, van új kezdet, mert van kegyelem, és van egy „igaz és istenfélő ember.”

2. nap: Az engedetlenség hajója
Ugyan, ki ne ismerné Jónást, az engedetlen prófétát, aki Ninive helyett Tarsis felé tart hajójával. Ki ne ismerné a prófétát, aki mindennel számol és mindenkire számít, csak éppen Istent hagyja ki folyamatosan a számításból, így akárhogy oszt és szoroz, szükségszerűen nagyon elszámolja magát. – Kedves, izgalmas történet Jónás története, egészen addig, amíg az ember rá nem döbben, hogy: „Uram, ez a Jónás én vagyok!”

3. nap: A kudarcok hajója
Derűs napsütésben, áldások tengerében, meghallgatott imádságok mezején könnyű tanítványnak lenni. De mi történik akkor, ha gyülekeznek a felhők? Mi tesz a tanítvány, ha késik az imameghallgatás, ha „…körülöttem mindenki férjhez ment már, csak én vagyok egyedül…”, mi lesz, ha válnak a szülők; meghal, akit nagyon szerettem; elveszítem az állásomat? Leborulok, vagy kiborulok?!

4. nap: Az új kezdet hajója
Egy valaha nagyszerű, mindig, mindenkinél mindent jobban tudó tanítvány végső elkeseredésben mossa hajója mellett a hálóját. – „Mindent elrontottam – pedig mindent megpróbáltam!” „Akartam eget ostromló akarattal…” „Nem megy, túl nehéz nekem ez a tanítványság. Én nem tudok olyan jó, olyan szent, olyan tökéletes lenni. Gyalázatosan viselkedtem, kudarcot vallottam, legjobb lesz abbahagyni mindent!”
Ismerősek ezek a vádak, ezek az önmarcangoló mondatok? Jó, ha tudjuk, a hit útján vannak mélypontok, a mélypont azonban nem lehet végpont…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.