Manna – 2021. július 25.

Napfény

„Még nem látják a napfényt, bár az ragyog a fellegek mögött, de szél támad, és kitisztul.” (Jób 37,21)

Egy rosszul sikerült, nehéz nap után hazafelé utazva az esőcseppeket néztem az ablakon, mikor a lejátszási listámról Lábas Viki hangjával felcsendült egy sor: „A felhőkön túl mindig süt ránk a nap…”. Azt hiszem, van párhuzam a dalszöveg és a fenti ige közt.

Én akkor, abban a helyzetben azt éreztem, hogy a fejem fölött nemhogy a nap ragyogna fel, de egyre több és több felhő gyülekezik. És higgyétek el, valahogy nem segített, mikor a környezetem üres közhelyekkel próbált biztatni. Első olvasatra ez az ige is ennek tűnik – egy közhelynek. 

Közelebbről nézve két részre oszthatjuk a fenti igét. Az első része tényként tárja fel előttünk, hogy bár mi nem látjuk a Napot, attól az még ott van, ott ragyog fölöttünk. Akár a világra, akár a saját életemre nézek, el tudom mondani, hogy nem minden területen látom a napfényt. Olyan sok a felhő, a nehézség, a rossz hír, hogy nehéz elhinni, hogy ezeken túl ott van a megoldás, hogy egyszer tényleg újra ki fog sütni a nap. Pedig az ige második része épp ezt ígéri meg. Lehet bármilyen sötét is a fölöttünk lévő borulat, majd jön a szél és kitisztul. Lesz változás. Addig viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a felhők fölött MINDIG süt a nap.

Legtöbbször hajlamosak vagyunk a nehézségeket, személyes borulatunkat szemlélve megfeledkezni arról, hogy mindezek ellenére a Nap nem tűnt el, csak annyira elhomályosítják látásunkat a minket körülvevő felhők, hogy nem vesszük észre, ahogy Isten folyamatosan beragyog mindent. És miközben mi a borulatokat szemléljük, miközben várjuk a vihar elvonulását, Isten szüntelenül munkálkodik. Olyan csodás tud az lenni, mikor akár a nehézségek közepette is számolunk Istennel és fel tudjuk ismerni az Ő cselekedeteit. 


Ima 

Drága Istenem! Hálás a szívem, hogy bármilyen sötétek is a minket körülvevő fellegek, biztos lehetek abban, hogy egyszer foszlani fog a borulat. Bocsáss meg nekünk, ha annyira csak a körülményekre fókuszálunk, hogy közben elfelejtjük meglátni a Te jelenlétedet és nagyságodat. Köszönöm, hogy Te mindig örök napsugárként ragyogsz be mindent. Kérlek add, hogy tudjunk túllátni a körülményeinken és ne felejtsük el, hogy Te Úr vagy mindeneken. Ámen.

Ének: Mike Sámuel – Felhők gyűlnek

Loksa Melinda

Fotó: Loksa Melinda

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.