Mostanában sokszor érzem úgy, hogy kevés vagyok. Túlnőnek a feladataim rajtam és átcsapnak a fejem fölött a hullámok. Mintha nem lenne időm semmire, és úgy érzem elhagy az erőm. Az a cseppnyi ami volt. Hát, igen. Ezekben a percekben elfelejtek bízni. Elfelejtem azt, hogy Isten ezt ígérte nekem: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz” /2 Kor 12,9/. Amikor ez az ige elémbe jön, az olyan mintha hirtelen valaki lenémítaná az előtte dübörögve szóló rádiót. Olyankor meghallom beszélni a Csendet. Azt a Csendet, amiben Isten szól, és csakis Ő. Ezt kívánom Neked is, hogy te is találd meg a Csendet, és benne Istent. Sose felejtsd el, hogy van Valaki, aki bármilyen vihart le tud csendesíteni és bármilyen bajból ki tud menteni. És mindezt ingyen. Azért, mert szeret. Feltétel nélkül szeret.

Gerő Sándor: AZ ÜDVÖSSÉG

Lecsendesedve rád figyelni,
Uram, nincs ennél üdvösebb semmi.
Ha elnémul a földi gond, a lárma,
A menny derűjét élvezem már ma.
Mert itt kezdődik az üdvösség,
Mikor kitárul felettünk az ég,
Otthonunkba betér a Mester,
Hatalmasan szól, szeretettel:
Bűnök többé itt nem tanyáznak,
Mert ma üdvössége lett e háznak.

Oros Bogi

Fotó: Loksa Melinda

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.