Szervusz, elárulnál magadról néhány alap információt, mivel foglalkozol, családodról, hátteredről?
Szervusz, Lovas András vagyok, lelkész. Több, mint két évtizede kerültem Gazdagrétre, ahol egy lakótelepi gyülekezet lelkésze lettem, ahol Isten gazdag áldásainak lehettünk a részese. Jelenleg egyházkerületi megbízott vagyok, és a misszió a fő területem. Gyülekezet plántálással foglalkozom. Nős vagyok, és van három, felnőtt korú gyermekem.
Köszönöm. A tábor témája a Képmás. Mit jelent számodra a képmás?
Sok mindent. Isten képére vagyunk teremtve. Az istenképűséghez emberi létünk számos valósága is erősen kapcsolódik: munka, hivatás, pihenés, szórakozás, de a szexualitás is. Főleg ezek mentén szeretném körbejárni a témát.
Van valami, amit Isten a szívedre helyezett?
Ha valamiért imádkozom, ha valamire vágyok is az az, hogy legyen lelki megújulás. Hogy Isten érkezzen el közénk, látogasson meg minket, és a Szent Lélek, és az evangélium által elevenítsen meg bennünket.
Mikor lennél elégedett a tábor végével?
Ha egyértelműen megtapasztalhatnánk, hogy Isten köztünk volt, és mélyen megújította az életünket.
Mi az, amit biztosan nem hagysz otthon?
A feleségemet. Megkértem, hogy jöjjön el, és azt mondta, hogy eljön. Ha rajtam múlik, nem hagynám itthon. Remélem, hogy nem hagyom itthon még a laptopomat, meg a telefonomat. Még szívesen elvinném a biciklimet, de nem viszem, mert nem lesz rá időm. Szeretek erdőben biciklizni.
Üzennél valamit a táborozóknak?
Mit üzennék? Hát hogy jöjjenek reménységgel, nyitott szívvel, vágyakkal Isten felé.
Ha kérhetnél valamit a táborozóktól, mit kérnél, mit hozzanak magukkal?
Egy mély vágyat, hogy Istennel akarjanak találkozni.