„Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene.” (Fil 4,9)
Teljes textus: Fil 4,8–9
Az első, amit én megfigyeltem, hogy ezek a jelzők nem ismernek korlátokat. Nem tesznek különbséget aközött, hogy milyen dolgokat veszel figyelembe. Nekik mindegy, hogy szigorúan lelki vagy anyagi témáról van szó. Mindegy, hogy az, amin jár az eszed, azt a saját szemeiddel vagy képernyőn keresztül látod, a közeledben vagy egy videóban hallod. Mindegy, hogy beszélgetések, a zenék, a filmek, a sorozatok vagy a könyvek világába csöppensz bele, mert ezek a jelzők mindenhol megállják a helyüket.
Az egyetlen, ami számít, hogy amit a figyelmedbe engedsz, az vajon igaz-e? Ami érdeklődést kelt benned, tisztességes? Ami tetszik neked, méltó a szeretetre? Ami leköt téged, Isten előtt jó hírű? Az, amit kedvelsz, nemes? Amin annyit gondolkodsz, vagy amire nagyon vágysz, mondható dicséretesnek?
Másrészt ezt írja: „azt vegyétek figyelembe”, és feltűnő, hogy nem pusztán ezt: „vegyétek figyelembe”. Úgy látszik, ez egy vagy-vagy kérdés. Mintha azt mondaná: vagy azt teszed a középpontba, ami jó vagy azt, ami nem. Pontosabban: ami kevés ahhoz, hogy jó legyen.
Szigorú szabálynak hangzik. Érezzük, hogy keresztyénekhez képest, sokszor nem tartjuk magunkat hozzá… de épp ez a lényeg! Nem a tökéleteseket kell figyelmeztetni levélben, hanem azokat, akik nem azok.
Ha szeretnél eligazodni, és találni valamit, ami minden jelzőnek megfelel, ne keresd tovább. Krisztus az. Őt vedd figyelembe. Gondolj arra, amit ő tett érted, és amire téged is hív. Ő az, akire az apostol tanított, akit átadott, minden, amit elmondott és amit megmutatott.
Deák Richárd